Szombaton, január 4-én megemlékezést tartottak Csúrogon az 1942-es magyar razzia áldozatainak emlékére. A szerb történészek szerint 1300 ártatlan szerb és zsidó áldozat vesztette életét a gyilkolások során. A Razzia 1942 Emlékbizottság által szervezett megemlékezésen a szerb résztvevők és az áldozatok családjai mellett a magyar állami vezetés és a délvidéki magyar képviselet is jelen volt.
Jasmina Jurisin, az emlékbizottság titkára elmondta, hogy Csúrog fontos település történelmi szempontból, a második világháborúban és azt követően magyar és szerb polgárok is ártatlan áldozatokká váltak a nemzeti hovatartozásuk miatt. Mostanra azonban a két nemzet jó kapcsolatot épített ki egymással, és törekszik annak fenntartására.
A magyar kormány képviseletében Nikowitz Oszkár, belgrádi nagykövet intézett megemlékező szavakat a jelenlévőkhöz. „Nincsenek bűnös nemzetek, a bűntetteket egyének követték el.” – idézte fel a júniusi – ugyancsak csúrogi - megemlékezést -, melynek keretében Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök együtt hajtott fejet a magyar és a szerb áldozatok emléke előtt. Elmondta, hogy mindkét nemzet részéről megtörtént a bűnök elismerése. A magyar állam támogatta a szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot a Topalov-raktárban, ahogy a szerb kormány is segítette a magyar áldozatok emlékművének emelését Csúrogon.
Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében kiemelte, hogy amíg nem történik meg a múlt lezárása, addig a jelenben nehezen lehet a jövő építésére gondolni. Fontos célként jelölte meg a megbékélést, amelynek első lépésére sor került, de megszilárdításához évekre, évtizedekre lesz szükség. Elmondása szerint a múltat higgadtsággal kell kezelni, mert az emberi méltóság parancsa azt diktálja, hogy a múltat le kell zárnié. |